Szerző Téma: Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincs hét darabját  (Megtekintve 458 alkalommal)

Leírás: 2014.03.29-től három hétig ingyen látható az Országházban

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 13322
  • Megköszönte: 501 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincs hét darabját
« Dátum: 2014. Március 26. - 19:41:17 »
Hazakerült a Seuso-kincs
ORIGO/2014. 03. 26. 12:40

Orbán Viktor bejelentette: hazakerült a Seuso-kincs egy része. Az ezüsttálak március 29-étől három hónapon keresztül ingyen megtekinthetőek lesznek a Parlamentben, később pedig a Múzeumi Negyed fő látványosságai lesznek.


Magyarország megszerezte a római kori, felbecsülhetetlen értékű Seuso-kincs egy részét, jelentette be a kormányfő. Orbán Viktor kormányfő azt mondta, a kincs mindig is Magyarországé volt, sosem mondtunk le a tulajdonjogunkról. "Ha a mienk, akkor jobb, ha nálunk van, mint másnál" - mondta.


A tárgyalásokat Baán László és Lázár János vezette, a visszaszerzés költsége 15 millió euró volt. Orbán Viktor rajtuk kívül a hazaszállításért a TEK-es Hajdu Jánosnak is köszönetet mondott. A kormányfő oldalán Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, a Múzeumi Negyed előkészítését irányító miniszteri biztos, és Pálinkás József MTA-elnök álltak, a kincs hét darabját hárman együtt leplezték le. Orbán azt mondta, a "Rejtő Jenő-i kalandokat meghazudtoló történetet" szívesen elmesélik majd az érintettek.

Baán László azt mondta, történelmi ez a pillanat. Magyarország 25 éve próbálja visszaszerezni a kincset, a fele most hazakerült, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál is, jelentette be. A Római Birodalomban ebből az időszakból, a késői császárkorból 1800 ásatási helyen találtak leletet, ezek közül a Seuso a legértékesebb az ötvösművészeti tárgyakat illetően, mondta.

A tájékoztató után nem sokkal Baán László visszatért a helyszínre több miniszter társaságában, vele volt többek között Varga Mihály, Martonyi János, Semjén Zsolt és Balog Zoltán. Miután megmutatta nekik a kincseket, Baán újságíróknak arról beszélt, hogy a múlt hétvégén jöttek haza Londonból a kincsek, amelyeket egy angol testvérpártól szereztek vissza. Az Origo kérdésére azt mondta, ezzel a testvérpárral másfél éve kezdődtek a tárgyalások, a testvérek nem vitatták a magyar állam tulajdonjogát, sőt ők keresték meg a magyar felet.


A Seuso-kincs leleplezése
Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A tizenötmillió eurós ár jó üzlet volt, mondta Baán, mert a kincs kikiáltási ára korábban 40 millió font volt, ami mai áron 100 millió eurónak felel meg. Beszélt arról is, hogy az angol hatóságok is hozzájárultak, hogy a kincsek kikerüljenek az országból. A testvérpár a tárgyalások során fogadta a magyar delegációt, amelynek többek között Baán is tagja volt, ekkor bizonyosodtak meg arról, hogy az eredeti kincsről van szó, mondta. A leleteket a TEK segített hazahozni, szárazföldön. A tárgyalás azért nem volt nyilvános, hogy senki ne tudjon előjönni újabb tulajdoni igényekkel, magyarázta Baán.

A kincs további része egy angol lordnál, Northamptonnál van, vele is tárgyal a magyar kormány. (Róla az alábbiakban, a kincs történeténél olvashat bővebben.) Baán szerint idő kérdése, hogy a többi darab is hazakerüljön. Az Origo kérdésére, hogy a hazahozatalnak van-e köze a kampányhoz, Baán azt mondta, nincs. Decemberben írták alá a papírok egy részét, azóta a brit hatóságok engedélyére vártak, amelyek most érkeztek meg, magyarázta.


Mi az a Seuso-kincs?
Seuso egy gazdag és előkelő római lehetett, a nevével ellátott műkincsekre Polgárdi és Szabadbattyán között félúton, a mai Kőszárhegy környékén, a negyedik században lerombolt egykori villája környékén bukkantak.

Az ezüstöket - állítólag negyvenet - az 1970-es években találta meg egy kőbányában Sümegh József, a férfit 1980 decemberében felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében.


Zelnik István műgyűjtő
Forrás: Délkelet-ázsiai Aranymúzeum

A kincsek egy része ekkor már Bécsben volt, a Hotel Hiltonban működő antikvitásban, amelyet Halim Korban és Anton Tkalec kétes hírű műkereskedők vezettek. Hogy hogyan kerültek ki Magyarországról a kincsek, senki sem tudja, vagy ha mégis, hallgat róla. A nyolcvanas években az angol Lord Northampton és üzlettársai vásárolták fel a tárgyak ismert darabjait, de mivel kiderült, hogy a Halim Korban által mellékelt libanoni eredetpapírok hamisak voltak, a lelet csapdába került, sem eladni, sem kiállítani nem lehetett.

1990 februárjában a Sotheby's New York-i irodájában tartott sajtótájékoztatón Seuso-kincsként mutatták be a nyilvánosságnak a 14 ezüsttárgyat és a rézüstöt. A Magyar Köztársaság 1991-ben bejelentette igényét a leletegyüttesre, és perbe szállt értük Northampton ellen, ahogy Libanon és Jugoszlávia (később Horvátország) is. 1993 novemberében meghozott ítéletben Beatrice Shainswit bírónő arra jutott, hogy "a kincs eredete nem bizonyosabb most, mint a pereskedés kezdetén volt", így egyik ország igényeit sem tartotta jogosnak. Magyarország esetében az egyetlen közvetlen bizonyítékot, a talajminta-vizsgálatok eredményeit nem vette figyelembe, pedig a Meleagros-tálról 1993. május 15-én vett minta megegyezett a Borbély-pincéből - ahol Sümegh József holttestét megtalálták, és egy ideig a tárgyakat rejtegették - származó mintával.

A BME Nukleáris Technikai Intézetének tudományos munkatársa megállapította, hogy a tálról származó földmintában talált mikroszkopikus méretű ősmaradványok és kovamoszatok vázmaradványai a Balaton környéki állóvizekben élő algatársulásokban ma is megtalálhatók. Ennek ellenére New York Állam Fellebbviteli Bíróságának 1994. szeptember 22-i döntése alapján a Seuso-kincs a lord birtokában maradt.

A kilencvenes évek vége óta a tárgyakat a Christie's aukciósháznál őrizték, majd 2006 októberében Londonban a Bohnhams aukciósház - csak a potenciális vásárlók és muzeológusok részére nyilvános - kiállításon bemutatta a leletegyüttest, mivel Lord Northampton túl szeretett volna adni a problémás származású leleteken, de nem hogy vevő nem akadt, még a nagy tekintélyű cambridge-i régész, Colin Renfrew is elítélte a tárgyak újbóli bemutatását, mivel szerinte "bármelyik brit múzeum, amely kiállítja a kincseket, vét a Múzeumi Szövetség etikai szabályai ellen. A műkincskereskedő cselekedete nyilvánvalóan vét a köztisztesség ellen - még akkor is, ha sok régész, köztük én is, kihasználja a lehetőséget a kincsek megtekintésére."

Zelnik István színre lép
2012. augusztus 1-jén Zelnik István műgyűjtő bejelentette, hogy megvenné és hazahozná a Seuso-kincset.

"A tárgyak hazahozatalához a legmagasabb szinten kértem a magyar kormányzat segítségét, hogy a kényes jogi helyzetben tegyék lehetővé a kincsek hazajuttatását, amelyet halálom után a Magyar Államra kívánok hagyni. A vásárlásról aláírt szerződésem, amelyhez szükséges a magyar kormány támogatása, augusztus végén lejár" - írta Zelnik egy augusztus 8-i sajtóközleményben, ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága akkor azt mondta, hogy "a kormányt és az államtitkárságot ebben az ügyben eddig hivatalosan nem kereste meg", és a magyar állam a Seuso-kincsekkel kapcsolatban továbbra is tulajdonosnak tekinti magát.

Zelnik a kincsek hazahozataláról valószínűleg Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkárral tárgyalhatott, aki az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta: "politikusokkal, szakemberekkel, jogászokkal, műgyűjtőkkel évek óta számos tárgyalást folytattam, és mindezek alapján messze a legígéretesebbnek ítéltem Zelnik István műgyűjtő ajánlatát. Ennek alapján megvásárolná a Seuso-együttest, azt Budapestre szállítaná, kiállítaná, tanulmányozhatóvá és kutathatóvá tenné, végezetül pedig a magyar államra hagyná. Így Magyarországnak egyetlen forintjába sem kerülne, hogy a kincsek ténylegesen a birtokába jussanak."

A Kultúráért Felelős Államtitkárság az Origo akkori kérdésére, miszerint elképzelhető-e, hogy Zelnik Istvánnal együttműködve a magyar állam megszerzi a Seuso-kincset, annyit közölt, hogy "a Seuso-kincs ügyében L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a téma szakavatott ismerőivel és elismert szakemberekkel tárgyal majd". A Heti Válasz néhány nap múlva viszont már arról írt, hogy a kormány nemet mond "a vitatott megítélésű milliárdos műgyűjtő", Zelnik István ajánlatára, hogy visszavásárolja a Seuso-kincset. L. Simon László kultúráért felelős államtitkár leszögezte: a javaslat blöff, nem lehet komolyan venni.