* Ls Hírek

Kedves felhasználók!

Az oldal elérési címe meg váltózott : https://lspeed.info

Egy új funkció került fel a fórumra jelenleg még tesztelés alatt!

Törölt linkek gomb!Tovább A Témához

Szerző Téma: Focialista forradalom  (Megtekintve 540 alkalommal)

Leírás: Regény az Aranycsapat berni veresége utáni rendbontásokról

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 13807
  • Megköszönte: 572 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Focialista forradalom
« Dátum: 2013. Október 24. - 10:37:15 »
Négyszáz embert állítottak elő a focialista forradalom miatt
MTI2013. 10. 24. 09:39

Focialista forradalom címmel a magyar történelem egyik elhallgatott, kevesek által tudott epizódjáról írt regényt Benedek Szabolcs. A sztori az 1954 nyarán elveszített labdarúgó-világbajnoki döntő utáni budapesti zavargásokon alapul. A berni magyar-német meccset 40 ezren követték rádión a Népstadion lelátóin, a lefújása után mintegy tízezren kezdtek tüntetni, az oszlatásnál a fegyverek használata is felvetődött a karhatalom részéről. Két hónappal később már százezren éltették Puskásékat.


A 40 éves, József Attila-díjas írónak a most megjelent Focialista forradalom a 18. kötete, a legutóbbi, A vértanú idén jelent meg.

"Több mint tíz éve szembesültem először azzal, hogy a Puskás-féle Aranycsapat berni veresége után a magyar fővárosban a csalódott emberek utcára vonultak és rendbontás volt" - mondta Benedek Szabolcs az MTI-nek. "A Szolnokon megjelenő Eső című irodalmi lapnál 2001-ben készítettünk egy futballtematikus számot, és az azóta elhunyt Ember Mária egy esszét küldött be erről a témáról. Ő az ötvenes években újságíró volt, a Belvárosban lakott és látta a megmozdulásokat. Úgy tudom, az ő írása, ami akkor az Esőben megjelent, volt az első igazán átfogó feldolgozása ennek az eseménynek."

Az addig hosszú éveken át veretlen magyar fociválogatott 1954. július 4-én nagy meglepetésre 3-2 veszített a svájci világbajnokság döntőjében a Német Szövetségi Köztársaság ellen. A döntőt országszerte rádión hallgatták az emberek, sőt, ahogy a regényből kiderül, a Népstadionban mintegy 40 ezren a kihangosítva a lelátókon követték az eseményeket.

A meccset követően mintegy tízezren vonultak Budapest utcáira (a Libri Kiadónál megjelent regényben a szereplők egy része is), sokan a Ferencvárost (a kommunista rendszer idején háttérbe szorított, Kinizsivé átkeresztelt csapatot) éltették, kirakatokat törtek be, magyarázatot követeltek a sérült Puskás játékára, és Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt pocskondiázták az összeállítás miatt. Az Aranycsapatot szállító vonat szinte titokban érkezett haza, a retorzióktól tartó játékosok a tatai edzőtábor érintésével valósággal hazaszöktek A regény szereplőinek története ebben a közegben bontakozik ki.

A "kis magyar focialista forradalom" kifejezést az akkori népnyelv találta ki. Az író megjegyezte: a történteket annak idején itthon elhallgatták, a külföldi médiumok, köztük a BBC azonban beszámoltak róla.

"Ember Mária esszéje nagyon megfogott, már akkor elhatároztam, hogy egyszer foglalkozni fogok a témával. Először egy színdarabot próbáltam írni belőle, ami a regényben is az egyik helyszínként szolgáló pesti bérházban játszódott. Később a színdarabot dolgoztam át regénnyé. Nagyon kevés dokumentum maradt fenn, alapvetően a Budapest Fővárosi Levéltárban fellelhető, korábban titkosított rendőri jelentésre támaszkodtam, ami mindössze 5-6 oldalas és az akkori zavargások néhány napjának rövid összefoglalója. Néhány évvel ezelőtt egy napilapban is megjelent egy írás Majtényi György történész tollából, ami szintén Ember Mária egykori esszéjére támaszkodott" - fejtette ki az író.

Benedek Szabolcs elmondta, hogy találkozott az 1954-es események egyik szemtanújával is, aki például azt állítja, hogy ő törte be Sebes Gusztáv lakásának ablakát. A tüntetők és a rendőrök között valószínűleg összecsapásokra is sor került, a rendőri jelentések szerint a "focialista forradalom" miatt mintegy négyszáz embert tartóztattak le. "Nincs nyoma az akkori ítéleteknek, az indoklásokat sem tudjuk".

A szerző csak érzékelteti, hogy az 1954 nyári esemény az 1956-os forradalom egyfajta előjátéka volt.

"Alaposabb forráskutatást igényelne, hogy az 1954-es események vezettek-e az 1956-os forradalomhoz. Mindenképpen vannak párhuzamok, 1954-ben is a rádióhoz vonultak először az emberek, hogy beolvassák követeléseiket, rá két évre is így történt. Ami nagyon érdekes, hogy a rendőri jelentések szerint nem tudták eldönteni, mit tegyenek a tömeggel szemben, oszlassanak, lőjenek-e, és kiderül a dokumentumokból, hogy fegyverük sem volt elég a rendőröknek. Két évvel később már az elején lőttek a tömegbe" - mondta az író.

Szerinte az 1954-es zavargásokat is az elkeseredettség váltotta ki, még ha akkor a tömeg nem is fordult a politikai vezetés ellen. Hozzátette, hogy az ötvenes években komoly szerepe volt a labdarúgásnak a társadalomban, az emberek a meccseken nyugodtan ordítozhattak, kiabálhattak, és nemzeti zászlót is lehetett lobogtatni.

"A diktatúra által eredményezett elfojtások ilyenkor tudtak eltűnni, ráadásul a válogatott nagyszerűen játszott, az embereknek közösségi örömforrást, a valahová tartozás érzését jelentette. A berni vereséggel ezt veszítették el, ez vitte őket az utcára" - vélekedett Benedek Szabolcs.

A regény végén az '54-es események egyik szereplőjét az 1967-es nyilas perben ítélik el. "Ez valóban csak fikció, nincs összefüggés a kettő között, egy televíziós dokumentumfilm adta az ötletet".

Benedek Szabolcs elmondta, hogy az 1954-es események után nem sokkal, szeptemberben újra pályára lépett a magyar labdarúgó-válogatott, és 100 ezer ember éltette a focistákat, köztük Puskást a Népstadionban. "A berni vereségbe végül egy ember bukott bele, Feleki László, a Népsport főszerkesztője, mert úgy ítélték meg, hogy a sportlap túlzott elvárásokat támasztott a játékosokkal szemben, és ez okozta az elkeseredést".