Szerző Téma: A Nemzet Sportolója  (Megtekintve 1160 alkalommal)

Leírás: Legendás sportolóink a hírekben

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
A Nemzet Sportolója
« Dátum: 2012. Szeptember 19. - 23:19:52 »
A Nemzet Sportolója

Kossuth bábjait mozgatta Portisch
MTI|2012. 09. 19., 14:38|Utolsó módosítás: 2012. 09. 19., 15:04|1 komment

Portisch Lajos és Gyimesi Zoltán nagymester játszott Kossuth Lajos sakk-készletével a reformkori politikus születésének 210. évfordulóján a Nemzeti Múzeumban szerdán. A Nemzet Sportolóját megérintette Kossuth szelleme.


A kivételes alkalom előtt az 1978-ban sakkolimpiát nyert magyar csapat éltáblása, Portisch Lajos azt mondta, nem remeg a keze, s hozzátette, megfogadta, ha ez bekövetkezik, soha többé nem sakkozik.

A két magyar sakkozó öt, selyemkesztyűben megtett lépés után, a szláv védelem felállítását követően nyújtott kezet egymásnak, hogy véletlenül se essen bántódása a muzeális ereklyének. A készlet használatba vételének különlegességét az is jelzi, hogy a parti befejezése után Portisch korábbi szekundánsa, a szintén olimpiai bajnok Csom István is lehetőséget kért és kapott egy lépés megtételére.

"Előtte azt mondtam, hogy nem remeg a kezem, de most megérintett Kossuth szelleme. Otthon saját táblámon lejátszok emlékezetes, nagy partikat, s akkor úgy érzem, annak résztvevői is jelen vannak. Lehetséges, hogy Kossuth is itt van velünk" - mondta Portisch Lajos.

"Mint a példa is mutatja, a tárgyak képesek érzelmeket hordozni" - jelentette ki Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. "A Nemzeti Múzeum tárgyakon keresztül mutatja be a történelmet, amely itt van velünk."


Portisch, Csorba és Kossuth készlete Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az intézmény vezetője elárulta, hogy a jó sakkozó hírében álló Kossuth a könyv formájú táblát, melynek gerincén "Hist of England" felirat áll, az 1850-es évek elején Angliában kapta, miután törökországi száműzetéséből odautazott. A bábuk csontból készültek, s a készletet, amelyet élete végéig magával hordott, Kossuth Lajos fia, Ferenc adta ajándékba a Nemzeti Múzeumnak apja hagyatékából.

A születési évforduló alkalmából az aulában kiállított készlet köré négy asztalra sakktáblákat helyeztek el, hogy a látogatók különleges környezetben játszhassanak ezen a napon. Az egyik táblán Gyimesi egy feladványt rakott ki az érdeklődőknek, melyet két perc gondolkodás után Csom tudott megfejteni.
« Utoljára szerkesztve: 2014. November 26. - 14:14:37 írta wade51 »

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #1 Dátum: 2012. November 01. - 09:21:09 »
A Nemzet Sportolója

Bemutatták az Albert Flórián-emlékfilmet
MTI|2012. 10. 31., 20:40|Utolsó módosítás: 2012. 10. 31., 20:41|

Egy évvel a halála után szerda este tartották az Albert Flóriánnak, a Nemzet Sportolójának emléket állító film díszbemutatóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban.



Albert Flórián az egyetlen magyar, aki elnyerte a világ legjobb legjobb labdarúgóinak ítélt díjat
Forrás: Northfoto/Keystone Pictures Agency

A vetítés előtt Sipos Jenő, az Albert Flórián Alapítvány elnöke és Kubatov Gábor, az FTC elnöke mondott beszédet, megemlékezve az egyetlen magyar aranylabdás futballistáról.

A Visontai Attila által rendezett másfél órás film a Császárról címet kapta, és Albert Flórián életének, karrierjének fontosabb állomásait dolgozza fel, valamint interjúk és riportok segítségével mutatja be a 20. század egyik legjobb magyar futballistáját.


Albert Flórián 1952-tól 1974-ig tartó játékos pályafutása alatt végig a Ferencváros labdarúgója volt. A Fradi felnőtt csapatában 351 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezeken 256 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, 1965-ben csapatával megnyerte az UEFA-kupa elődjének számító Vásárvárosok Kupáját (VVK). Albert 75-ször ölthette magára a címes mezt, emellett többszörös világválogatott, valamint az 1962-as labdarúgó-világbajnokság gólkirálya volt. A kontinens legjobbját megillető Aranylabdát 1967-ben ítélték neki.

Albert Flórián, akiről még életében elnevezte stadionját a zöld-fehér klub, 2011. október 30-án hunyt el.
« Utoljára szerkesztve: 2012. November 01. - 10:51:43 írta wade51 »

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #2 Dátum: 2013. Május 08. - 11:34:18 »
A Nemzet Sportolója

Földi Imre 75 éves
MTI|2013. 05. 08., 9:23|Utolsó módosítás: 2013. 05. 08., 10:02|

Szerdán ünnepli 75. születésnapját Földi Imre, a honi súlyemelés első olimpiai bajnoka, a Nemzet Sportolója, megannyi vb- és Eb-érem birtokosa, többszörös világcsúcstartó, aki - sportágában páratlan módon - öt olimpián képviselte Magyarországot.


Az ünnepelt a hűség és a kitartás példaképének is nevezhető, hiszen miután 17 évesen szülővárosából, Kecskemétről Tatabányára került, és a Bányász súlyemelője lett 1955-ben, mindvégig kitartott klubja mellett versenyzőként, edzőként egyaránt. Amellett egy pillanatra sem adta fel álmait, és első olimpiájának, az 1960-as rómainak a hatodik helye, majd az 1964-es tokiói és az 1968-as mexikóvárosi játékok ezüstjei után a csúcsra ért: 1972-ben, Münchenben az olimpiai dobogó tetejére állhatott az 56 kilogrammosok mezőnyében, ráadásul világrekorddal - a magyar súlyemelősport első olimpiai bajnoki címét kiérdemelve.

Sportemberi nagyságát mi sem minősíti jobban, minthogy - bár már 38 éves volt - még elindult az 1976-os montreáli olimpián is, ahol hatodikként végzett. Bajnoki címe mellett az öt részvétel önmagában is az egyetemes súlyemelés legnagyobbjai közé emelte a legkönnyebbek, kezdetben a pehelysúlyúak, majd a légsúlyúak között versenyző Földit, s jó néhány elismerés, seregnyi díj és kitüntetés minősíti sportolói, de edzői munkásságát is, mely utóbbinak része lánya, Földi Csilla 16 Európa-bajnoki aranyérme és ugyanennyi országos bajnoki titulusa.

"München volt persze a legnagyobb siker, de nem szívesen teszek különbséget az olimpiai szerepléseim között, nekem valamennyi ugyanolyan kedves mind a mai napig" - mondta az MTI megkeresésére karrierjének főbb állomásait felidézve. "Rómát például azért tartom ugyanolyan nagy becsben, mert az első olimpiám volt."


"Ott amúgy 55 kilóval és negyven dekával mérlegeltem" - tért ki az élversenyzői pályafutását végigkísérő egyik nagy gondjára, vagyis arra, hogy állandóan fogyasztania kellett, mivel másképp nem fért volna be súlykategóriájába. "Most már nincs ezzel se problémám, éppen ma voltam a szokásos kórházi felülvizsgálaton, ahol szerencsére egészségesnek találtak, s 55,20 kilót nyomtam a mérlegen."

A kérdésre, hogy mit tart a legnagyobb sikerének, s mit kudarcának, Földi Imre így válaszolt: "Ami az előbbit illeti, természetesen kislányom születését, utóbbira pedig azt tudom mondani, hogy az 1964-es olimpia máig fájó emlék, merthogy Tokióban a világcsúcsom ellenére is csak második lettem, mivel legfőbb riválisom nálam könnyebb volt.

Földi Imre első magyar bajnokságát 1957-ben, az utolsót 1976-ban nyerte, első magyar csúcsát 1959-ben Tatabányán érte el, s utóbbi esztendőben volt az első nemzetközi versenye is, mégpedig Varsóban, ahol a világbajnokságon bronzéremmel mutatkozott be. A nemzeti válogatottban egészen 1977-ig szerepelt. Szakításban és lökésben is kimagasló eredményekre volt képes, de a harmadik fogásnemben, az 1973-tól megszüntetett nyomásban egyértelműen a földkerekség legjobbjaként tartották számon. Húsz világ- és ötven magyar csúcsának zömét is nyomásban produkálta.


"Sajnos a müncheni olimpián volt utoljára, utána levették a műsorról, mert orvosi szempontból veszélyesnek ítélték" - emlékezett vissza. Súlyzó amúgy utoljára vagy harminc esztendeje volt a kezében, "féltettem a derekam" - adott magyarázatot a tárcsamentes évtizedekre.

Napjaink súlyemelését azonban jól ismeri, és véleménye is van az utódokról: "Többen eltűntek a palettáról, de akadnak tehetséges fiataljaink, akik most épülnek be a válogatottakba. Ám még nagyon sokat kell dolgozniuk. Akit kiemelnék: az ólomsúlyú Nagy Péter, ő még viheti valamire."

Földi Imrét születésnapja alkalmából csütörtökön köszönti a tatabányai önkormányzat vezetése, és az ünnepségen veszi át a magyar elnök, Aján Tamás irányította nemzetközi sportági szövetség budapesti titkárságának ajándékát is.

Idézet
Portré
születési idő, hely: 1938. május 8., Kecskemét
sportág: súlyemelés
súlycsoportja: 56 kg
klubja: Tatabányai Bányász (1955-1978)
klubja edzőként: Tatabányai Bányász (1976-1988)

legnagyobb sikerei:
olimpiai bajnok (1972, München)
olimpiai 2. helyezett (1964, Tokió; 1968, Mexikóváros)
olimpiai 5. helyezett (1976)
olimpiai 6. helyezett (1960)

ötszörös világbajnok (összetett: 1965, 1969, 1972; lökés: 1972; nyomás: 1972)
tízszeres Európa-bajnok (összetett: 1962, 1963, 1968, 1970, 1971; nyomás: 1969, 1970, 1971; lökés: 1971; szakítás: 1973)
tizenháromszoros magyar bajnok (1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1969, 1970, 1972, 1973, 1974, 1975)

Az év magyar súlyemelője (1964, 1965, 1968, 1970,1972)
húsz alkalommal állított fel világcsúcsot

díjai, elismerései időrendben:
Munkaérdemrend ezüst fokozata (1964, 1968)
Munkaérdemrend arany fokozata (1972)
Halhatatlanok Klubjának tagja (1991 óta)
Ezüst Turul-díj (1992)
Súlyemelő Halhatatlanok Klubjának tagja (1993 óta)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
MOB Olimpiai aranygyűrű (1995)
Tatabánya sportdíja (1995)
Magyar Örökség-díj (1999)
Az évszázad legjobb magyar súlyemelője (2000)
Olimpiai érdemrend (2002)
Tatabánya díszpolgára (2003)
A Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnél az évszázad súlyemelője (2005)
A Nemzet Sportolója (2007. január 31. óta)
Köztársasági gyűrű (2009)
Olimpiai emlékérem (2009)
A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség Aranyérdemrendje (2009)
Róla nevezték el a tatabányai sportcsarnokot (2009)

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #3 Dátum: 2013. November 07. - 23:24:34 »
Kárpáti György

Háromszoros olimpiai bajnok pólós a Nemzet Sportolói között
ORIGO/MTI/2013. 11. 07. 17:52

Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó kapta a Nemzet Sportolója címet, amely Gyarmati Dezső augusztusi halála után üresedett meg.



A most 78 éves Kárpáti 10 évesen kezdett el úszni az FTC színeiben, majd átnyergelt a vízilabdára, és 1952-ben, 17 évesen az olimpiai bajnoki címet nyerő pólócsapat legfiatalabb tagja volt.

Inenntől a következő évek nagy sikereinek ő is részese volt: 1954-ben, 1958-ban és 1962-be Európa-bajnok lett, az 1956-os melbourne-i olimpián arany-, az 1960-as római játékokon bronzérmet szerzett, majd 1964-ben Tokióban ismét a dobogó tetjére állhatott. 2008-ig csak ő és Gyarmati Dezső mondhatta el magáról, hogy háromszoros olimpiai bajnok vízilabdában.

Az alacsony termetét gyorsasággal és kreativitással kompenzáló klasszis 1969-ben vonult vissza. 1973 és 1980 között a pólóválogatott másodedzője, majd az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. Még aktív játékos volt, amikor 1964-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett doktorátust.

Kárpáti 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget, jelenleg pedig a miniszterelnökség tanácsadói közé tartozik, és sportágakkal kapcsolatos kormányzati koncepciók kidolgozásában vesz részt évi 9 millió forintért.

Kárpátit 2008-ban azzal vádolták meg, hogy 1962 és 1987 között III/III-as ügynökként jelentést írt csapattársairól, de később pert nyert az értesülést nyilvánosságra hozó médiummal szemben.

A Nemzet Sportolója címet és ezzel járó életjáradékot a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolója viseli, illetve kapja, olyan sportemberek, akik aktív sportpályafutásukat követően is fontos szerepet töltöttek be a magyar sportéletben.

A Nemzet Sportolója cím jelenlegi birtokosai:
Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó (2004-től)
Hammerl László olimpiai bajnok sportlövő (2004)
Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász (2004)
Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok vívó (2004)
Portisch Lajos olimpiai bajnok sakkozó (2004)
Székely Éva olimpiai bajnok úszó (2004)
Weltner Györgyné Ivánkay Mária nyolcszoros siketlimpiai bajnok asztaliteniszező (2004)
Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő (2007)
Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó (2007)
Buzánszky Jenő olimpiai bajnok labdarúgó (2011)
Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó (2011)
Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó (2013)

A korábbi tagok:
Puskás Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó (2004-2006)
Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető (2004-2007)
Polyák Imre olimpiai bajnok birkózó (2004-2010)
Albert Flórián aranylabdás labdarúgó (2004-2011)
Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó (2004-2013)

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #4 Dátum: 2014. November 20. - 21:34:12 »
Schmitt Pál

Nemzet Sportolója: a tagok Schmitt Pált választották
MTI / 2014.11.20. Frissítve: 2014.11.20 17:25

Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnökét, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagját választották a Nemzet Sportolói új, 12. tagnak. A Nemzet Sportolóinak javaslatáról a kormány dönt – tájékoztatta a MOB az MTI-t.



Schmitt Pál óriási megtiszteltetésnek tartja a 11 tag döntését
(Fotó: Szabó Miklós – archív)

A Nemzet Sportolóit tömörítő exkluzív társaságban Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusának halálával üresedett meg egy hely júniusban.

„Óriási megtiszteltetés. Számomra az a legfontosabb, ha a saját sporttársaim, akikkel az elmúlt ötven évben előbb együtt versenyeztem, majd sportvezetőként együtt dolgoztam, gondolják úgy, hogy méltó vagyok a címre. Sportvezetőként továbbra is a magyar sport javára kívánok dolgozni mint a NOB tagja" –€“ nyilatkozott a MOB honlapján Schmitt Pál, aki 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke volt.

Schmitt Pál csapatban kétszeres olimpiai bajnok (1968 Mexikó, 1972 München) és kétszeres világbajnok párbajtőröző (1970 Ankara, 1971 Bécs). 1972-ben egyéni összetettben győzött a világkupában, továbbá háromszoros egyéni magyar bajnok.

A Nemzet Sportolója az a személy lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben.

A Nemzet Sportolói jelenleg
Balczó András
Buzánszky Jenő
Földi Imre
Hammerl László
Bíróné Keleti Ágnes
Kárpáti György
Kulcsár Győző
Portisch Lajos
Sági Györgyné Rejtő Ildikó
Székely Éva
Welter Györgyné Ivánkay Mária

Halálukig a cím birtokosai voltak
Puskás Ferenc
Zsivótzky Gyula
Polyák Imre
Albert Flórián
Gyarmati Dezső
Grosics Gyula
« Utoljára szerkesztve: 2014. November 26. - 14:14:14 írta wade51 »

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #5 Dátum: 2015. Március 11. - 18:49:08 »
Magyar Zoltán

Elismerés: Magyar Zoltán a Nemzet Sportolója
MTI / 2015.03.11. Frissítve: 2015.03.11 17:12

Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornászt választották meg a Nemzet Sportolói társaságuk új, 12. tagjának. 

A Nemzet Sportolóinak javaslatáról a kormány dönt – tájékoztatta a MOB az MTI-t. A Nemzet Sportolóit tömörítő exkluzív társaságban Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat legendás hátvédjének január 11-ei halálával üresedett meg egy hely.



„Hatalmas megtiszteltetés, hogy tagja lehetek ennek az illusztris társaságnak – mondta a mob.hu-nak Magyar Zoltán. – Legendás bajnokok fogadnak maguk közé, ráadásul legfiatalabbként, ezzel elismerve a múltamat és a jelenemet. Köszönöm nekik, hogy bizalmat szavaztak nekem.”

„Többkörös szavazás végén esett a választás Magyar Zoltánra – árulta el a MOB honlapjának Szabó Bence főtitkár, aki jelen volt a Magyar Sport Házában tartott voksoláson. – A döntésnek, melyről én értesíthettem elsőként Zolit, nemcsak azért örülök, mert óriási tornász volt, hanem mert a MOB alelnökeként is hihetetlenül értékes munkát végez. Úgy versenyzőként, mint sportvezetőként példakép, méltó lesz a címre!”

A mob.hu cikkében kiemelte, hogy Magyar Zoltán a hetvenes évek leghíresebb, egyben legnépszerűbb magyar sportolója, a lólengés újító világklasszisa volt. A Magyar-vándor, az orsó és a szökkenő vándor elemeket ő mutatta be először a világon. Ötkarikás címeit 1976-ban Montrealban és 1980-ban Moszkvában nyerte, hivatalos világversenyen lólengésben nem talált legyőzőre. Világ- és Európa-bajnokságokon három-három aranyat gyűjtött, s harmincöt magyar bajnokságot nyert.
A 61 éves sportember, aki a Ferencváros örökös bajnoka, az Olimpiai Védnöki Testület tagjaként elkötelezett híve a budapesti olimpia ügyének.


A Nemzet Sportolója az a személy lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és aktív  sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben.

Magyar Zoltán jelenleg a MOB alelnöke és a Magyar Tornaszövetség elnöke.

A címet jelenleg Balczó András, Földi Imre, Hammerl László, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Portisch Lajos, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Székely Éva és Weltner Györgyné Ivánkay Mária birtokolja.

Haláláig Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Gyarmati Dezső, Albert Flórián, Polyák Imre, Zsivótzky Gyula és Puskás Ferenc is a Nemzet Sportolójának vallhatta magát.



NÉVJEGY - MAGYAR ZOLTÁN:
Született: Budapest, 1953. december 13.
Sportága: torna (lólengés)
Klubja: Ferencvárosi TC (1965–1980)
Legjobb eredményei: kétszeres olimpiai bajnok (1976, 1980), csapatban olimpiai bronzérmes (1980), háromszoros világbajnok (1974, 1978, 1979), háromszoros Európa-bajnok (1973, 1975, 1977), universiade-győztes (1977), világkupagyőztes (1975, 1978), 20-szoros mesterfokú magyar bajnok

Elismerései:
Az év magyar tornásza (1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980)
Az év sportolója (1974, 1978, 1980)
Az FTC örökös bajnoka
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Magyar Örökség-díj (1997)
A magyar tornasport halhatatlanja (2008)
Prima-díj (2012)
Pro Urbe Budapest-díj (2014)

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #6 Dátum: 2015. Június 28. - 10:54:05 »
A Nemzet Sportolói

Kárpáti György 80 éves
2015. június 23. 07:59 Forrás: mti

Kedden ünnepli 80. születésnapját Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója, aki egyben minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, és 1988-ig a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok is ő volt.


Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett focizott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. "Gyurika" így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.


80 éves Kárpáti György

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott - a többi között - a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés "vérfürdőként" vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián "csak" bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években - több részletben - Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.


Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja az
egyesület rendezvénye után a budapesti Danubius Hotel Gellért szállodában 2015. május 13-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság, 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe. 1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség díjat, 2005-ben a NOB elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára, 1994-től tagja, 2011-től elnöke a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a nemzet sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutása emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás, imádja a lóversenyt, a lovi törzsvendége.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, s a napokban mutatták be a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika - Egy pólós vallomásai címmel.
Felhasználók akik megköszönték a hozzászólást: God bless

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #7 Dátum: 2016. Január 09. - 11:53:58 »
A Nemzet Sportolói

Álnéven bujkált a magyar tornasport halhatatlanja
ORIGO, MTI/2016.01.08. 18:08

Szombaton, azaz ma ünnepli 95. születésnapját Keleti Ágnes, Helsinki és Melbourne ötszörös olimpiai bajnok tornásznője. A legeredményesebb magyar női olimpikon (rajta kívül csak Egerszegi Krisztina szerzett öt aranyat) álnéven, vidéken élte túl a deportálást. 1956-ban disszidált, később Izraelben vetette meg a sportág alapjait. Külföldön a tornász Hírességek Csarnokába, itthon a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé került be, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet.


"Gondolni sem mertem volna rá, hogy ilyen kedvesen fogadnak. Régóta Izraelben élek, ahol dolgoztam és tanítottam is, ott nem foglalkoznak annyit velem. Csak itt vagyok itthon"
– mondta csütörtökön az olimpiai Bajnokok Klubjában 95. születésnapján felköszöntött Keleti Ágnes.

Az olimpiai bajnokok sora – Balczó Andrástól Nébald Györgyön át Rejtő Ildikóig – által ünnepelt egykori tornász a humorát is megcsillantva azzal reagált az egyik beszédre: "Ne méltassanak, üdvözöljenek!" Majd a fotósokhoz fordulva azt mondta, "a szépségemet nem érdemes fényképezni."


A jókedv megvan (Fotó: Marton Szilvia - Origo)

Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, később az egész a család Keletire magyarosított. Négyévesen már úszott, később korcsolyázott és síelt.

Néhány éve az AP hírügynökség az otthonában készített vele interjút, akkor azt mondta, nem akart tornász lenni, gyerekkorában arról álmodott, hogy csellista lesz.

Juhász Piroskaként bujkált

Ezzel együtt már egyévesen elkezdett tornázni, 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották minden sporttevékenységtől.


Fotó: Marton Szilvia - Origo

Miután meghallotta azt a pletykát, hogy a férjes nőket nem viszik el, 1944-ben sietve feleségül ment Sárkány Istvánhoz. (A berlini olimpián is szerepelt vb-5. tornásztól, későbbi pontozóbírótól és edzőtől a háború után, 1950-ben elvált.)

A 1944-es német megszállás utáni időszakot  – hamis papírokat vásárolva magának, Juhász Piroskaként – Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn az állóképességét.
Közben szűcssegédként, lőszergyári munkásként, szobalányként dolgozott.

Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.

Londonról sérülés miatt lemaradt

A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd ugyanott tanítani is kezdett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok – ezzel kivívta az örökös bajnoki címet – és hétszeres csapatbajnok lett.
Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.


1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett.
Első olimpiájára 1948-ban jutott ki, de a londoni játékokon végül mégsem szerepelhetett, mert az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett.


Csupa báj, csupa grácia

Négy évvel később, a helsinki olimpiai játékokon már megmutatta, mire képes. Ekkor 31 éves volt – a legtöbb tornász ennyi idősen már rég befejezte pályafutását. Műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett.


Keleti Ágnes egy 1949-es tornaversenyen (Forrás: Fortepan)

"A sovány, izmos, karcsú, fekete tornásznő a balerina könnyedségével és ugyanakkor acélos ruganyossággal kezdi meg a gyakorlatát. Könnyed, ritmikus mozgással. Csupa báj, csupa grácia. Aztán egyre nehezebb elemekben folytatódik a mozgás, a nagy erőt és akrobatikus ügyességet megkívánó mozdulatok valamilyen magától értetődő természetességgel olvadnak bele a művészi táncmozdulatokba. Kézállások, henger, spárga, mérleg, ugrások... Olyan ez, mint a torna költeménye,
az erő, a szépség, az ügyesség legmagasabb rendű kifejezése, ami a sportban csak elképzelhető. Művészi átélés, fölényes biztonság sugárzik minden mozdulatából"
– írta róla Feleki László Tizenhat nap című, a helsinki olimpiáról szóló könyvében.

Melbourne-ben ért a csúcsra

Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is szerzett.

Pályafutása csúcsára 1956-ban Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte a címét, továbbá aranyat nyert gerendán, felemás korláton, valamint Bodó Andrea, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet és Tass Olga társaként a kéziszercsapattal. Egyéni összetettben és csapatban ezüstérmes lett.
A játékok legeredményesebb versenyzője lett, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.


Kód:
Only registered users can see contents. Kérjük kattintson ide Regisztrálj Vagy Jelenkez Be.
"Számomra a sport csak egy lehetőség volt világot látni. Talán ezért nem voltam sohasem ideges. Az emberek többsége megijed a versenyek előtt, velem ez sohasem történt meg. A torna az életem részévé vált" – mondta egyszer.

Nehéz élete volt Izraelben

A melbourne-i olimpia után 1956-tól 1957-ig Ausztráliában élt, fél éven át gyári munkásként dolgozott. 1957-ben visszatért Európába, és a felfedezőjének tartott Drückstein Zoltán invitálására Izraelben telepedett le testvérével és édesanyjával együtt.


Decemberben Prima Primissima-díjat kapott (Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt)

"Írtam a Dückstein Zoli bácsinak, aki kollégám volt a TF-en, és akkor már Izraelben élt, tőle kérdeztem: menjek-e Izraelbe bemutatózni? Azt válaszolta: ha bemutatózni akarsz, hozz magaddal tornaszert. És egyet ne felejts el, hogy itt szép lehetsz, de okos nem. Mindig azt mondtam, szép nem voltam, okos sem voltam, így nehéz életem volt Izraelben. De nem bántam meg" – mesélte néhány éve a pozsonyi Új Szónak.

Tévés haknival szerzett tornaszereket

Részt vett a Maccabi Játékokon, majd 1957-től 80-ig a Wingate főiskolán, az ottani testnevelési főiskolán tanított. Meghonosította az országban a női tornát, és vezetőedzőként 22 évig irányította az izraeli női válogatottat.

"Tornaszereket úgy szereztem, hogy Münchenben elmentem a televízióba, és csináltam egy gerenda- meg egy szalaggyakorlatot. Ezért olyan sok pénzt fizettek, hogy megvásárolhattam a legújabb, legdrágább gerendát és felemáskorlátot. Addig szörnyű körülmények között, például párhuzamos korláton gyakoroltak az ottani lányok" – mondta.

Az 1960-as római olimpiára az olasz női válogatottat is felkészítette. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen vonult nyugdíjba. Második férjétől, Bíró Róberttől két fia született, Dániel (1963) és Rafael (1964).

Ez nem sport, ez szakma
A mi időnkben esztétikus, szép, harmonikus volt a női torna, és nem fejletlen, aprócska gyereklányok jelentek meg a szereken, hanem érett, formás, felnőtt, szép nők. Az akkori torna inkább a jelen ritmikus gimnasztikájára emlékeztetett” – mondta 1999-ben a Postás SE centenáriumi ünnepségén.


90 felett sem probléma a spárga (Forrás: Mob.hu)

A londoni olimpia után az AP-nek azt mondta, túl nagy volt a fejlődés az elmúlt 50 évben. "Most már hihetetlen dolgokra képesek a sportolók. A tornászok jobbak a cirkuszi akrobatáknál. Ez nem is sport már, ez szakma."

Elhalmozták kitüntetésekkel

1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta. 1981-től tagja a Zsidó Sporthírességek Csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame). 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet.

Kód:
Only registered users can see contents. Kérjük kattintson ide Regisztrálj Vagy Jelenkez Be.
2005-ben megörökítette kéznyomát és aláírását a Magyar Sportcsillagok Falán. (Ez is a tűz martalékává vált, amikor tavaly októberben leégett a Testnevelési Egyetem sportcsarnoka.) Három évvel később bekerült a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé, 2011-ben Magyar Tornasportért Díjat, Elnöki Érdemérmet és MOB emlékplakettet, 2015-ben Prima Primissima-díjat kapott.

1992-ben alapító tagja volt a legjobb magyar sportolókat tömörítő Halhatatlanok Klubjának. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című könyvében emlékezett vissza.

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #8 Dátum: 2017. április 03. - 22:51:49 »

A NEMZET SPORTOLÓI

Székely Éva, a Nemzet Sportolója 90 éves
MTI/Frissítve: 2017.04.03 16:23

Hétfőn ünnepli 90. születésnapját Székely Éva olimpiai bajnok úszó, a Nemzet Sportolója, aki a világon az első nőként pillangózta végig a 200 métert. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:



Székely Éva a lányával, Gyarmati Andreával (Fotó: MTI)

1927. április 3-án Budapesten született. Kilencéves volt, amikor a rádióban hallotta, ahogy Csík Ferenc olimpiai bajnok lett a 100 méteres gyorsúszásban. Ekkor határozta el, hogy egyszer ő is feláll az olimpiai dobogó tetejére, miatta és neki szól majd a Himnusz. 1939-ben lett az FTC úszója, egy évre rá tagja volt az ifjúsági folyamúszó-bajnokságot nyert váltónak, 1941-ben már országos csúcstartó volt. A harmadik zsidótörvényt követő jogfosztó intézkedések miatt pályafutása ebben az esztendőben félbeszakadt, az életveszély, a bujkálás, a szökés évei következtek számára.

1945-től az Újpesti TE, 1947-től a Neményi Madisz, 1948-tól a BVSC (1954-ig Bp. Lokomotív, 1955-től Bp. Törekvés) színeiben versenyzett.
Tehetsége Sárosi Imre edző segítségével bontakozott ki, aki még a munkaszolgálatból is levelezőlapon küldte tanítványának az edzésterveket. Székely Éva többéves kényszerszünet után 1945-ben lett a válogatott tagja, és mestere irányításával egyre jobb eredményeket ért el. 1945-ben országos csúcsot úszott a 100 méteres mellúszásban, 1949-ben a 100 és 200 m pillangóban az  úszásnem első magyar bajnoka lett. A monte-carlói Európa-bajnokságon 1947-ben ezüstérmes, a londoni olimpián 1948-ban pedig negyedik lett 200 méter mellen, a gyorsúszóváltó tagjaként az ötödik helyen végezett.

A csúcsra 1952-ben, a helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban úgy nyert aranyérmet a 200 méteres mellúszásban, hogy a világon első nőként pillangózta végig a távot. (Az akkori szabályok megengedték, hogy melltempó helyett a jóval gyorsabb, de sokkal megterhelőbb pillangótempóval ússzák végig a számot; a pillangóúszás a következő olimpiától lett külön úszásnem). Székely Éva olimpiai rekorddal győzött, és csaknem három másodperccel előzte meg az ezüstérmes Novák Évát. Az 1952. évi nyári játékokon elindult a 400 méter gyorson is, s a hatodik helyen végzett.

A „Pillangókisasszony” négy esztendővel később, a 200 méteres mellúszásban a német Ursula Happe mögött ezüstérmes lett Melbourne-ben (ekkor már csak a hagyományos tempózást engedték meg). A kiugró teljesítményekkel nem maradt adós, 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-t egyéni számokban. 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot.

Pályafutását 1960-ban fejezte be, nem teljesen önszántából. A római olimpia előtt férjével, a vízilabdázó Gyarmati Dezsővel választás elé állították: csak egyikük mehet az ötkarikás játékokra, nehogy disszidáljanak (korábban, 1957–1958-ban egy évet az Egyesült Államokban töltöttek). Végül Székely Éva maradt itthon, aki gyógyszerészi, majd a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, 1969-től mesteredző lett.

Miközben a MÁV Kórházban gyógyszerészként dolgozott, a BVSC, majd az FTC úszószakosztályának utánpótlás edzője lett, illetve 1969-től 1976-ig a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársa is volt. Legeredményesebb tanítványa lánya, Gyarmati Andrea, aki 1972-ben a müncheni olimpián 100 méter hátúszásban második, 100 méter pillangóban bronzérmes lett, s emellett kétszeres Európa bajnok és világbajnoki bronzérmes úszó. Székely Éva istápolta vízilabdás unokáját, Hesz Mátét, és átesett egy súlyos szemmútéten is.

1947-ben a Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatát, 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta. 1976-ban beválasztották az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben az úszás halhatatlanjai közé. 1994-től a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben a Nemzeti Sportszövetség Életműdíját vehette át, ugyanabban az évben az elsők között lett a Nemzet Sportolója. 2006-ban megkapta a Nemzetközi Fair Play Bizottság Életmű díját, 2007-ben a példaértékű sportolói és edzői életpálya elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, 2011-ben Prima-díjat kapott. 2014-ben beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába, a Magyar Úszó Szövetség, az FTC és a BVSC örökös bajnoka.

Versenyzői pályafutásának eseményeiről, oktatási módszereiről több könyvet is írt: Az én módszerem (1963), Ússzál velem (1971, társszerző Peterdi Pál), Jöttem, láttam... Vesztettem? (1986) és a Megúsztam (1989). A legnagyobb sikert 1981-ben megjelent emlékirata, a Sírni csak a győztesnek szabad aratta. Egyik szakkönyvéért Ezüstgerely-díjjal jutalmazták, életművének része az 1986-ban kiérdemelt Gyermekekért díj is.
Felhasználók akik megköszönték a hozzászólást: God bless

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #9 Dátum: 2017. április 04. - 09:49:25 »

A NEMZET SPORTOLÓI

Portisch Lajos, a Nemzet Sportolója 80 éves
MTI/NSO/Frissítve: 2017.04.04 09:21

Kedden ünnepli 80. születésnapját Portisch Lajos nemzetközi nagymester, sakkolimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója, minden idők egyik legjobb magyar sakkozója.



Portisch Lajos az egyetemes magyar sport egyik legnagyobbja (Fotó: NS/archív)

1937. április 4-én Zalaegerszegen született. Öccse, Portisch Ferenc szintén sakkozó, nemzetközi mester lett. Tizenkét éves korában kedveltette meg vele a sakkot Csuti Antal, később Asztalos Lajos foglalkozott vele, és Flórián Tibor is adott tanácsokat neki. A Zalaegerszegi Petőfiben kezdett sakkozni, Budapestre felkerülve a Budapesti Petőfibe igazolt. Utána következett a Vörös Meteor, majd az MTK, az MTK-VM, legvégül ismét az MTK játékosa volt. Nyugdíjas éveiben visszament Zalaegerszegre, majd az Aquaprofit-Nagykanizsa csapatában folytatta, 2013-tól a Vasas SC-nél sakkozik.

Alig tizennégy évesen, 1951-ben lett magyar sakkmester, 1958-ban nemzetközi mester, 1961-ben pedig nemzetközi nagymester. Idehaza 20 bajnoki döntőben játszott, kilencszer lett magyar bajnok, egy alkalommal második, három alkalommal harmadik. Sportágában 23-szor választották meg az év legjobbjának, ami egyedülálló rekordnak számít.
Nyolcszoros világbajnokjelölt, kétszer jutott a legjobb négy közé, és tizenkét zónaközi döntőben szerepelt. Először 1960-ban Madridban volt zónaversenyen, ahol holtversenyben lett második, első zónaközi döntőjében, 1962-ben Stockholmban a 9–10. helyet szerezte meg. 1956 és 1959 között négy alkalommal játszott a magyar főiskolai sakkválogatottban világbajnokságon, 1956-ban ezüst-, 1959-ben bronzérmet szerzett a csapattal, utóbbi alkalommal az első táblások között ő érte el a legjobb eredményt. A magyar válogatottban több mint 300-szor játszott az éltáblán.

A magyar olimpiai csapat motorjaként húsz alkalommal szerepelt sakkolimpián, ami egyedülálló a sportág történetében, nevéhez más megdönthetetlennek látszó rekordok is fűződnek. A játékokon összesen 260 partit játszott, és hat érmet szerzett, legnagyobb sikerét az 1978. évi Buenos Aires-i sakkolimpián érte el, ahol a csapattal a verhetetlennek tartott szovjet válogatottat megelőzve szereztek aranyérmet. Portisch az első táblán a 14 játszmából elért 10 pontjával nagyban hozzájárult a sikerhez. Olimpiai ezüstérmes volt 1970-ben, 1972-ben, 1980-ban, bronzérmes 1956-ban és 1966-ban. Az Európa-bajnokságokon háromszor volt ezüstérmes, négyszer bronzérmes, pályafutása során 24 nagy nemzetközi versenyt nyert.

Több mint két évtizeden keresztül tartozott a világ szűk élvonalába, az 1960-as és 1980-as évek között a világ egyik legerősebb nem szovjet játékosa volt. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) világranglistáján két alkalommal is harmadik volt az akkori idők szovjet kiválóságai, 1980-ban Karpov és Korcsnoj, majd 1984-ben Kaszparov és Karpov mögött. Élő-pontjainak száma 1971 és 1990 között minden évben meghaladta a 2600-as álomhatárt, legmagasabb értékszáma 2655 volt (1980. január).
A világ legjobb sakkozójának Bobby Fischert tartotta, akivel baráti kapcsolatot ápolt, a különc amerikai zseni keveseket engedett közel magához. A számítógépeket – jóllehet elismeri, hogy segítenek sportága népszerűsítésében – nem kedveli, a sakk doppingjának tartja, és biztos abban, hogy le fogják győzni az embert.

Sportteljesítményét 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el, 1979-től mesteredző, 2003-ban Pro Urbe díjat kapott Zalaegerszegen. 2004-től a Nemzet Sportolója cím birtokosa, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2012-ben Prima-díjat kapott, Zalaegerszeg és Budapest, valamint Budapest XIII. kerületének díszpolgára. 2016-ban a Nemzetközi Fair Play Bizottság Életmű-díjjal jutalmazta. Az 1970-es évek közepén 600 végjáték címmel tankönyvet írt Sárközy Balázzsal.
A magyar sakkozás legendás alakja a versenyzéstől visszavonult, csupán egy-egy „nosztalgiaversenyre” fogad el meghívást, szimultánra vagy élménybeszámolóra azonban bárhová szívesen elmegy. A futballért is rajongó nagymester szenvedélye a sakk mellett a zene. Fiatalon sokáig hegedült, majd ismét rátalált a muzsikára. 1985-ben kezdett el komolyan énekelni, elsősorban szívéhez közel álló dalokat, áriákat ad elő, több estjével lépett már fel. A sportberkekben elterjedt mondás szerint „ő a sakkozók között a legjobb operaénekes, az operaénekesek között a legjobb sakkozó”.

Elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 14360
  • Megköszönte: 652 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Re:A Nemzet Sportolója
« Válasz #10 Dátum: 2017. Június 01. - 10:12:41 »
A NEMZET SPORTOLÓJA

Kamuti Jenőt javasolják a tizenkettedik tagnak
KLEIN RON 2017.05.30 12:01 Frissítve: 2017.05.30 13:27

Ahogyan azt a Nemzeti Sport már korábban megjósolta, a sportlegendák Kamuti Jenőt javasolják tizenkettedik tagnak az elhunyt súlyemelő-legenda, Földi Imre megüresedő helyére.



A tagok Kamuti Jenőt javasolják a Nemzet Sportolója címre (Fotó: Mob.hu)

Korábbi információnk helyesnek bizonyult, kedden ültek össze a Nemzet Sportolói, hogy szavazzanak – a döntés pedig nagyjából 50 perc alatt megszületett. A sportlegendák – tehát Balczó András öttusázó, Hammerl László sportlövő, Ivánkay Mária asztaliteniszező, Kárpáti György vízilabdázó, Keleti Ágnes tornász, Kulcsár Győző vívó, Magyar Zoltán tornász, Portisch Lajos sakkozó, Rejtő Ildikó vívó, Schmitt Pál vívó, valamint Székely Éva úszó – úgy döntöttek, hogy 12. tagnak Kamuti Jenőt javasolják, ezt az ajánlást Szabó Tünde sportért felelős államtitkár terjeszti a kormány elé.

Kamuti tőrvívó, orvos, sportvezető, immár 17. éve a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok és hatszoros magyar bajnok, 2012 óta a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja.


A Nemzet Sportolói közül kilencen ott voltak a Sportállamtitkárság
Hold utcai épületében
(Fotó: Földi Imre)

Az információt a tárgyalóból elsőként kilépő Kulcsár Győzőtől tudtuk meg, aki elmondta, nehéz volt a választás, hiszen számos nagyszerű sportoló volt a jelöltek között. A Nemzet Sportolóinak legfiatalabbika, a 63 esztendős Magyar Zoltán először volt ilyen eseményen, és mint elárulta, némileg meglepetésként érték a történtek.

„Azt hittem, hogy majd lesz vitatkozás, győzködés, elhúzódik a végső döntés, de erről szó sem volt – mondta a kétszeres olimpiai bajnok tornász. – Amint leültünk, mindenki kapott egy papírt, az első körben a jelöltlistát állítottuk össze titkos szavazással, tizenhárman kerültek be a kalapba. Kamuti Jenő a harmadik fordulóban kapta meg a javaslathoz szükséges többséget, tehát az ötven százalék plusz egyet.”
Információnk szerint Kamuti nyolc, az asztaliteniszező Jónyer István kettő szavazatot kapott.

Magyar hozzátette, megtiszteltetés volt ebben a körben ülnie. A Nemzet Sportolói közül egyébként kilencen érkeztek meg a Sportállamtitkárság Hold utcai épületébe, de a két távol maradó tag, Székely Éva és Keleti Ágnes is leadta szavazatát telefonon, tehát mindenki elmondta véleményét a tizenkettedik tagról. A javaslattételen természetesen ott volt Szabó Tünde is, aki a jogi hátterét biztosította az eseménynek, hiszen a törvényi előírások között szerepel, kit és hogyan választhatnak meg a Nemzet Sportolójának.


Magyar Zoltánnak (középen) megtiszteltetés volt ebben a körben ülnie (Fotó: Földi Imre)

„Nagyon fontos kiemelni, hogy Kamuti Jenőt a sportlegendák nem megválasztották, hanem javaslatot tettek, ezt terjeszti az államtitkárság a kormány elé – árulta el Szabó Tünde. – Ezt követően vannak kötelezettségeink, hiszen az Emberi Erőforrásuk Minisztériuma jogosult megvizsgálni, hogy fennáll-e érdemtelenségi ok a javasolt személlyel kapcsolatban.
Utóbbi mondatához annyit tett hozzá mosolyogva: „Ezzel aligha lesz probléma."
Felhasználók akik megköszönték a hozzászólást: God bless