* Ls Hírek

Kedves felhasználók!

Az oldal elérési címe meg váltózott : https://lspeed.info

Egy új funkció került fel a fórumra jelenleg még tesztelés alatt!

Törölt linkek gomb!Tovább A Témához

Szerző Téma: Az emberi evolúció nyitólépése  (Megtekintve 637 alkalommal)

Leírás: Archicebus achilles

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető wade51

  • Speed Drifter
  • Road Spirit
  • *
  • Hozzászólások: 13807
  • Megköszönte: 572 Alkalommal
  • A kezdetektől!
Az emberi evolúció nyitólépése
« Dátum: 2013. Június 06. - 11:58:59 »
Megtalálták az emberi evolúció nyitólépését
DULAI ALFRÉD | ORIGO | 2013. 06. 06., 07:31

Rendkívüli lelet került elő Kínából: a mindössze 30 grammos, 55 millió éve élt állat a legkorábbi ismert főemlős, amely nagyon fontos adatokat nyújt az emberhez vezető evolúció egyik kulcsfontosságú lépéséről.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature legújabb számában mutatja be az eddig ismert legkorábbi fosszilis főemlőst. A csaknem teljes és részben még összekapcsolódó csontokból álló csontváz felfedezése egy új nemzetség és faj leírását tette szükségessé (Archicebus achilles). A nemzetségnév jelentése első hosszúfarkú majom, míg a fajnév az ősmaradvány szokatlan boka-anatómiájára utal.


A rendkívüli leletet tavi üledékben találták Kína középső részén, a Jangce folyó közelében (Hubei tartomány). Amellett, hogy a korai főemlősök legidősebb ismert faját képviseli, a maradvány nagyon fontos adatokat nyújt a főemlősök és ezen belül az emberek evolúciójának egyik kulcsfontosságú eseményéhez. Ez az esemény egy evolúciós elágazás volt, ahol az egyik ágon a modern majmok, az emberszabású majmok és az ember helyezkednek el (összefoglaló néven anthropoidák), míg a másik ágon a ma élő pápaszemes makik találhatók. Ez az első eset, hogy az elágazás közvetlen közeléből egy csaknem teljes csontváz került elő, így ennek segítségével jelentős lépést tehetnek a kutatók, hogy megértsék a főemlősök és az emberek evolúciójának legkorábbi eseményeit.


Az Archicebus rekonstrukciója a fák közötti természetes környezetében
Forrás: CAS/Xijun Ni

Az Archicebus körülbelül 7 millió évvel idősebb, mint az eddig is mert legkorábbi főemlős maradványok (a németországi Messelben talált Darwinius és a wyomingi Bridger-medencében felfedezett Notharctus). Ráadásul az Archicebus egy olyan elkülönült ágon helyezkedik el a főemlősök törzsfáján, ami sokkal közelebb van a majmokhoz és az emberhez vezető evolúciós vonalhoz. A Darwinius és a Notharctus viszont a ma élő makiféléknek a korai képviselői, vagyis a főemlős családfa legtávolabbi ágát jelentik az emberéhez képest.

A publikáció egyik szerzője Christopher Beard, akinek már a korábbi munkái (Eosimias és egyéb fosszilis főemlősök Kínából és Myanmarból) is jelezték, hogy Ázsia központi szerepet játszott a korai főemlősök evolúciójában. Véleménye szerint az Archicebus alapvetően különbözik az összes élő és kihalt főemlőstől. Egy furcsa hibridnek tűnik, melynél a lábak kis majomra emlékeztetnek, a karok, a lábak és a fogak nagyon primitív főemlősre utalnak, a primitív koponya pedig meglepően kisméretű szemeket mutat. Ezen tulajdonságok alapján a paleontológusoknak újra kell majd gondolniuk az anthropoidák korai evolúciós fejlődését.


Az Archicebus achilles csontvázának háromdimenziós számítógépes rekonstrukciója
Forrás: ESRF/P. Tafforeau

A kutatók statisztikai módszereket használtak annak megállapítására, hogy mekkora súlya lehetett a felnőtt Archicebusnak. Eredményeik szerint valamivel kisebb lehetett, mint a ma élő legkisebb főemlős, a madagaszkári törpe egérmaki. Az Archicebus mindössze 20-30 gramm tömegű lehetett. A pici méret és a nagyon korai evolúciós helyzet arra utalhat, hogy a legkorábbi főemlősök, valamint a pápaszemes makik és az anthropoidák közös őse törpenövésű volt. Ez felborítja azokat a korábbi elméleteket, melyek szerint az anthropoidea vonal legkorábbi képviselői meglehetősen nagyok lehettek és elérhették a modern majmok méretét.

A főemlősök és a potenciális rokonaik közötti, valamint a főemlősök főbb evolúciós vonalai közötti evolúciós kapcsolatok évek óta heves viták kereszttüzében állnak. Ezeknek a különböző elméleteknek a tesztelésére és az új főemlős filogenetikai pozíciójának a meghatározására egy kiterjedt adatmátrixot hoztak létre 157 emlős több mint 1000 anatómiai bélyege alapján.

Az ősmaradványt olyan üledékes kőzetekben fedezték fel, amelyek egy tóban rakódtak le 55 millió évvel ezelőtt (kora-eocén). Ebben az időszakban globális üvegház állapot jellemezte a Földet. A bolygó felszínének nagy részét trópusi esőerdők borították, és még Alaszkában is pálmafák nőttek. Sok más fosszíliához hasonlóan az Archicebus maradványa is akkor került elő, amikor egy kőzetdarabot kettéhasítottak a terepen. Ennek eredményeképpen a csontváz egy része az egyik kőzetdarabban maradt, míg más csontok a másik kőzetdarab belsejében helyezkedtek el.


A francia hegyek lábánál fekszik az Európai Szinkrotronsugárzási Központ, ahol a példány komputer tomográfos vizsgálatát végezték
Forrás: ESRF/Blascha Faust

Annak érdekében, hogy a teljes ősmaradványt egyben vizsgálhassák, a kutatók a példány mindkét felét beszkennelték a franciaországi Grenoble városában található rendkívül nagyfelbontású komputer tomográffal. A felvételek segítségével elkészítették az állat háromdimenziós digitális rekonstrukcióját, ami lehetővé tette, hogy a pici és törékeny csontváznak a legapróbb részleteit is megvizsgálhassák. Ez a módszer részben azért biztosít kivételes lehetőséget a paleontológusok számára, mert a még kőzetben lévő csontok is vizsgálhatók, másrészt pedig a példány belsejébe is be lehet pillantani, anélkül, hogy valamilyen roncsolásos eljárást alkalmaznának.